Forrás: http://www.haszon.hu/agrar/allattenyesztes/792-megoldasok-higtragya-tarolasra.html
2014-ig mindenkinek meg kell oldania a hígtrágya környezetkímélő tárolását. Bemutatjuk az alkalmazható megoldásokat és azok árát.
Két lépcsőben tudtuk megoldani a trágyatárolókhoz kapcsolódó fejlesztéseket. Önerő, hitel és támogatás jelentette a finanszírozást” – mondja Földi Attila. Az általa vezetett körösladányi baromfitelep évi 3–4 ezer köbméter hígtrágyát és 2000 tonna szalmás trágyát produkál. Évente 400 ezer kacsát nevelnek napos kortól a vágásig.
Három esztendeje sikerült kiépíteniük a 3064 köbméteres hígtrágyatározót, előregyártott vasbeton elemekből. Ehhez 36 millió forintos támogatást használtak fel (75 százalékos támogatási aránnyal). Tavalyelőtt készült el hozzá a 480 négyzetméteres, fedett almostrágya-tároló. A beruházások összértéke 70 millió forint volt.
A tárolók mellett a közlekedő utak kiépítése is megtörtént. Kiöntözési engedélye is van a gazdálkodónak 70 hektáros földterületre. Ez a szükséges takarmány előállításához ugyan kevés, de az adott trágyamennyiségnek megfelelő. A telepen hígtrágya tárolására jobb megoldásnak tartják a beton aljzatot, és elmondásuk szerint elég gyorsan el is készült a trágyatároló, így jó döntésnek bizonyult. „Szerencsések vagyunk, hogy időben sikerült elvégezni a beruházást. Ma már ilyen volumenű fejlesztést nehezebb megvalósítani” – vélekedik a gazda.
A Sárrétudvari közelében (Hajdú-Bihar) lévő sertéstelepen több mint három évtizede foglalkoznak sertéstenyésztéssel. A 350 kocával termelő malac-előállító telep közel négy éve van a Hungapig Kft. tulajdonában.
„Jelenleg három földmedrű trágyatároló van a Hajdú-Bihar megyei telepen, amit jövő ősszel tervezünk rekonstruálni” – mondja Slezák György, a kft. igazgatója. „Környezetvédelmi beruházásunkat a Promanure Kft.-vel kötött több éves együttműködési szerződés keretében fogjuk megoldani.”
A Promanure átfogó hígtrá-gyaprogramban több Hungapig-partner valósította meg szükséges fejlesztéseit. „Az előzetes tervek szerint kétezer köbméteres hasznos térfogatú tározót fogunk kialakítani, két meder pedig rekultiválásra kerül” – mondja Bükkösi István, a kivitelező cég vezetője. A tárolótér bélelését a német Carbofol HDPE szigetelőfóliával oldják meg. Ennek ára 1600–2000 Ft/m2 között alakul, a telep adottságaitól függően. (HDPE – nagy sűrűségű polietilén.)
A földmedencés tároló megtervezése egymillió forintot jelent. Maga a komplett beruházás – víztakarékos tartástechnológia alkalmazásával – mintegy 25 millió forintba kerül majd a hozzá szükséges gépészettel együtt.
„A magyar állattenyésztés egyik neuralgikus pontja, hogy a trágyát jelenleg nem értékként kezelik, hanem veszélyes hulladékként. Pedig igenis érték, ezért fontosnak tartanám gyakoribb felhasználását. Ehhez az kell, hogy minél több, környezetvédelmileg kifogástalan trágyatároló legyen az országban” – hangsúlyozza Slezák György.
Megtorpan a modernizálás?
Évente mintegy 20 millió köbméter hígtrágya keletkezik a sertés- és szarvasmarhatartás során. De még mindig 20–40 százalék azoknak az állattartó gazdaságoknak az aránya, amelyek nem tudnak megfelelni az uniós trágyatárolási előírásoknak. A hazai állattartó telepek átlagéletkora elérte a 25–30 évet, így nem csoda, ha még bőven akad korszerűsítés előtt álló telep.
Az elmúlt években 75 százalékos támogatás mellett számos gazdaságban végrehajtották a fejlesztéseket, de a gazdasági válság és az eladósodottság miatt sokan kénytelenek voltak lemondani az elnyert pályázati pénzről, vagy pedig 6–12 hónapos önkéntes közbeszerzési eljárással próbálnak időt nyerni. Szakértők szerint az elmúlt évben az egész mezőgazdaságban 25,5 százalékkal csökkent a beruházások száma. A legtöbb támogatást kétség kívül az állattenyésztők adták vissza.
„A 200–300 kocás telepek valamivel jobban meg tudták oldani a trágyatárolással kapcsolatos problémáikat, mint a nagyobbak. Ám úgy tűnik, a sertéstartók 40 százaléka nem tud megfelelni az uniós előírásoknak” – mondja Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke.
Jobb helyzetben vannak a szarvasmarhatartók, ami a hazai tejtermelő telepek átlagos méretéből adódik. Nagy részük végrehajtotta a beruházásokat – tudjuk meg Bognár Lászlótól, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezetőjétől.
Fólia: rugalmas technika
Régóta alkalmazott megoldás a hígtrágya tárolására a földmedrek fóliával való szigetelése. Ennek oka, hogy az állattartó telepeken viszonylag kevés ráfordítással kialakíthatóak vagy korszerűsíthetőek a már meglévő földmedrű hígtrágya-tározók. A több lábon álló Suni Service Universal Kft. agrogazdasági üzletága mélyépítészeti szigetelések kivitelezésére szakosodott, és többek között hígtrágyatározók szigetelésére is kínál megoldásokat.
Azon a telepen, ahol a napi hígtrágya mennyisége 80–100 m3, a hathavi hígtrágya tárolásához szükséges tározókapacitás körülbelül 14,5–18,5 ezer köbméter. A földmeder kialakítási költségeit nem számolva csak a szigetelésre nagyságrendileg 24–35 millió forint plusz áfát kell szánni, a választott szigetelőanyag, beépítési technológia és helyi sajátosságok függvényében.
„Ez az összeg magában foglalja az előírás szerinti dréncső- és monitoringrendszer kialakítását, a fóliát védő geotextília, valamint az Agru HDPE vagy a Firestone EPDM (szintetikus kaucsuk) szigetelés kihelyezésének anyag- és munkadíját” – tájékoztat Barta Csaba, a cég agrogazdasági üzletágának vezetője. A földmedrű hígtrágyatározó szigetelése során a szivárgás észlelésére, illetve a talajvíz és talajgázok elvezetésére szolgáló dréncsőrendszer kialakítása mindig a helyi viszonyokhoz igazodik.
Az anyagdíj az általános gyakorlat alapján 150–200 Ft/m2 plusz áfa, ami csak egzakt mederméretek ismeretében kalkulálható pontosan. A geotextília nettó 240–260 Ft/m2 áron érhető el (legalább 200g/m2 vastagságban). Az Agru Kunststofftechnik osztrák gyártó szigetelőfóliái nettó 1600–1900 Ft/m2 áron kaphatók.
Az EPDM anyagot (ami a magas- és mélyépítészetben egyaránt használatos műgumi lemez) 2000–2200 Ft/m2-től ajánlja a Service Universal (SUNI) Kft. képviselője.
„Általános tapasztalataink szerint a gazdaság által jól kalkulálhatók a beruházás várható költségei, hiszen a pályázatokhoz, tervekhez részletes költségvetések készülnek, valamint a gépkatalógus is tartalmaz irányszámokat” – mondja Barta Csaba.
Beton: stabil megoldás
Közel tíz éve, hogy idehaza is elérhetővé vált a svéd–dán gyártási technológiára alapozott hígtrágyatároló. Ez előregyártott vasbetonelemekből, utófeszítéssel rögzített medencékből áll. Az országban ezzel a rendszerrel a Szebeton Zrt. eddig közel 75 ezer köbméter hígtrágya tárolását oldotta meg. Az utófeszített tárolótartályok esetében a beruházás tőkeigénye egész pontosan kiszámítható. És garantáltan tartható többéves időtávban is, mivel a rendszer az előregyártásnak köszönhetően árstabilitással rendelkezik.
„Az altalajviszonyok és a beépítési mélység erősen befolyásolja az árat, így kulcsfontosságú a tervezés. Ennek fontos részét képezi a korrekt talajmechanikai szakvélemény. Ezen nem szabad, de nem is érdemes spórolni” – hangsúlyozza Horváth Zoltán vezérigazgató.
Egy sertéstelepen, ahol naponta 40–50 m3 hígtrágya keletkezik, minimum négyhavi betárolással kb. 5–6 ezer m3 tározótérfogat szükséges. A helyi talajviszonyoktól és építési előírásoktól függően hat méter magas, 4500 köbméteres, vagy több 4,5 méter magas, 3400 köbméteres térfogatú tartály építésével lehet kalkulálni. A költség ez utóbbi méretek esetében 24 millió forint körül alakul. A 4500 m3-es tartály teljes költsége pedig 28,5–30 millió forint között mozoghat, a gyártótól számított szállítási távolságtól is függően.
Ehhez még hozzáadódnak a gépészet költségei, ami egy tartályra számolva körülbelül 8–12 millió forintos nagyságrendet jelent. Mint tudjuk, sok állattartó 75 százalékos támogatási segítséggel tudta korszerűsíteni telepét. A szaktárca idénre nem tervezi újabb pályázat kiírását.Így napi 40–50 köbméteres hígtrágya-tárolási igényt figyelembe véve, a beruházás teljes bekerülési költsége (gépészettel együtt) 40–45 millió forintos összegre tehető.
Nemesacél: a legjobban támogatott
A főként sertéstartási technológiák tervezésével, értékesítésével és telepítésével foglalkozó Aliter-P Kft. termékpalettáján megtalálhatók a nemesacél trágyatároló-tartályok is. „Mi a Stallkamp cég által gyártott tartályokat ajánljuk. Kétféle kivitelben készülnek: az egyik sima oldalfalú, a másik hullámosított. Mindkettő megfelelő stabilitású, és sokféle méretvariációban készül” – mutatja be a cég termékeit Héregi Péter kereskedelmi igazgató.
A német gyár palettáján 160 különböző méretű tartály szerepel a 61-től az 5000 köbméteres űrtartalomig. A bekerülési költséget a tartály mérete, kialakítási formája és szükséges gépészeti berendezések együtt határozzák meg. A köbméterár függhet a tartály magasságától, és attól, hogy fedett vagy fedetlen megoldást választunk-e, valamint a keverőművek számától és teljesítményétől.
A gyűjtőakna gépesítése, távolsága és a kitározás módja mind árbefolyásoló tényezők, ezért a köbméterár jelentősen változik. Az alábbiakban néhány rendelkezésünkre bocsátott – és már megvalósult – beruházás tényadatait közöljük. A példákból is látható, hogy a köbméterár 28,6 és 39,6 euró is lehet.
1.3082 m3, 2 db 17 kW-os keverővel, 11 kW-os kitároló szivattyúval, az előtároló aknában 11 kW-os szivattyúval: 122 ezer euró (ma 34 millió forint, a megvalósítás éve: 2008).
2.2065 m3, 1 db 17 kW-os keverővel, az előtároló aknában 11 kW-os szivattyúval: 70 400 euró (ma 20 millió forint, a megvalósítás éve: 2008).
3.3082 m3, 2 db 11 kW-os keverővel, az előtároló aknában 11 kW-os szivattyúval: 88 228 euró (ma 25 millió forint, a megvalósítás éve: 2010).
„Az elmúlt években a támogatás intenzitása a fémtartályos tárolóknál volt a legnagyobb, a beton szerkezetűeknél már alacsonyabb, és a földmedres, szigetelt tárolóké a legalacsonyabb.
Így előfordulhat, hogy ez a modern, számos előnnyel rendelkező megoldás nem sokkal került többe, mint más technológiák” – mutat rá Héregi Péter.